Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


3.rész

2012.02.12

netta7.jpeg    Öt szív, öt nyaklánc

    3.rész

     Alexal és Nettával a termünk felé mentünk és közben beszélgetünk. Éppen egy kisebb kanyart akartam bevenni mikor valamiben megcsúsztam és valakinek neki estem.

      - Jól vagy? - kérdezte az idegen.

     - Bocsánat!

     - Semmi baj! Már meg kértem a fiúkat, hogy takaritsanak fel.

     Egy kicsit beképzeltnek,, gorombának tűnt a fiú, de valahogy úgy érzem egy nagyon rendes srác, és nagyon helyes is. Magas, Szőke hajú és kékes- zőldes szemű. Elmosolyodtam ő meg mintha egy picit elvörösödött volna, de nem tudtam megbizonyosodni rajta mert felállt. Felsegített engem is.

     - Melyik osztályba jártok?

     - 9a-ba.

     - Én is. A nevem Nakama Riku.

     - Én Diamante Luiza, ő az ikertesom Alex, ő pedig Suzumi Netta. - mutatam be mindenkit és aztán elindultunk újra az osztály termünkbe.

     A teremben már sokan voltak. Leültünk egy padba és megvártuk az osztályfönökünket. Néhány perccel késöbb egy magas, barna hajú, fiatal nő lépetbe a terembe. Egy könyvet rakott le az asztalára és aztán leült, elmosolyodott.

     - Engem Takashi Aikiének hívnak. Bizonyára mindannyiotóknak új a középiskola. De remélem jól fogjátok magatokat érezni azért.

     Valahogy Riku mellé kerültem az ülés rendben. Éppen elővettem a tankönyveimet mikor véletlenül levertem valamit. Riku megijedt így úgy gondoltam, hogy az ővé. Lenéztem, hogy fölvegyem de csak egy fényes dolgot láttam.

     - Mi ez?

     - Te? Te látod?

     - Miért....?

     - Puff. - szakította félbe a mondatomat a puffanás. A zaj felé fordultam. Mellettem a földön, kiterülve Netta feküdt. Alex odajött hozzá és felsegítette.

     - Jól vagy?

     - Igen, köszönöm!

     - Háápciii. - trüszőgtem.

     - Egészségedre.

     - Köszönöm. Tényleg, Netta eljössz velem vásárólni?

     - Igen, szívesen!

     - Oké.

----------------------------------------

     Haza felé mentünk. Újra a parkon keresztül mentem, de most már nem egyedül. Netta és Alex is velem volt. A tó mellett mentünk el. Netta egy picit belenézett.

     - Őszintén szólva csak kétszer voltam itt.

     - Számomra ez a hely megnyugtató.

     - Igen, tényleg az.

     Majd nem pont a park elött volt a házunk. Egy hatalmas sárga épület volt tágas udvarral. Beléptünk a házba. Szemben velünk a lépcső volt mely az emeletre vezetett. A lépcső mellett volt egy folyósó mely a napaliba és a konyhába vezetett.  A folyosón volt még két ajtó ami egy furdőhőz és egy kisebb szobához vezetett. Az első emeleten volt három szoba és egy fürdő. A második emeleten még két szoba. Anyáék az első emeleten lévő egyik szoba az ővék, velük szemben vagyok én és a harmadik szoba pedig Alexé. Az utolsó emeleten bérlők laknak. A földszinti szoba egy vendég szoba volt.

     - Hűű, hatalmas házatok van.

    - Tudjuk.

    Bementünk Nettával a szobámba. A falak lilák voltak, fehér szekrények, fehér polcok és egy fehér íróasztal volt a szobámban. Az ágynemüm lila volt. A falak tele voltak poszterekkel, a polcok könyvekkel, a szekrény divatos ruhákkal és az íróasztal sulis dolgokkal.

    - Nagyon jó szobád van!

    - Köszi!

    Ledobtuk az ágy mellé a cucainkat.

    - Öltözünk át.

    - Miért?

    - Nem akarsz egyenruhában vásárolni menni, úgye?

    - Hát, ő....

    Kinyitottam a szekrényemet és kivettem egy barack színű felsőt amin apró szívecskék voltak, egy farmer szoknyát és hozzá egy fehér topánkát melyet Nettának adtam.

     - Vedd fel ezt, biztos jól áll majd rajtad!

     - Jó, köszönöm!

     Magamnak egy fekete- szürke csikos polot és egy rövid nadrágot, hozzá pedig egy fekete, pántos topánkát vettem föl.

     Lerohantunk a konyhába valamit enni. Elővettem a hütöből szalámit meg paradicsomot, a szekrényből meg sajtos kiflit. Miután megetük, fölkaptam a sötétkék retikülömet és elindultunk.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.