Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


18.rész

2012.02.17

hana-fukuja1.jpg  Akai ito - Vörös fonal

   18.rész

     Néhány perc telt el de a füst nem akart alább hagyni. Ichi eltünt és nem jött vissza. Kennel álltunk és csak vártunk de semmi sem történt. Lassacskán kitisztult a kép. Még mindig nem lehetett tisztán látni de a füstből ki lehetett venni két alakot. Az egyik állt a másik a földön feküdt.

   - Ichi? - kiabáltam.

    A füst eltünt. A földön Ichi feküdt. Mellette egy szőke hajú srác állt.

     - Ki vagy te? - kérdezte Ken.

     - Te vagy Kíra? - fordult felém.

     - Igen.

        - Nem tünsz erősnek, épp ellenkezőleg te egy nagyon gyenge mastrest vagy ha még átváltozni sem tudsz, vagy inkább lehet, hogy félsz? Nem is tudom, hogy egy ilyen senki miértv is él még mindig.

     - Ki tudja? Még magam sem tudom. - mosolyodtam el.

     - Nahát, ez az öntelt mosoly....nagyon biztos lehetsz magadban.

     - Nem éppen.

     - Akkor, hogy vagy képes így mosolyogni.

     - Csak úgy jön. Nem nehéz nevetni vagy mosolyogni. Lehet, hogy még majd a halálomon is mosolyogni fogok.

     - Mintha sose sírtál volna.

     - De sírtam már, sokszor. Néha jó a sírás de semmit sem tudunk elérni vele!

     - Ez igaz. De én tudom, hogy nem fogsz nevetni ha megöllek. - és körülötte porfelhő kerekedett.

         - Majd meglátjuk. - és megprobáltam satbilan megállni a lábamon. A porfelhő egyre nagyobb lett. Akkor, hogy már forgószélnek is nevezhetük.

     - Kíra vigyázz! - orditott Ken. De már elkésett mert már benyelt a szél. Forogtam körbe körbe aztán kiestem a körből. NAgyon magasan voltam. Egy ideig megálltam a levegőben azánt elkeztem zuhanni. Beleestem egy fába és onnan le a földre. A hátamra estem, nem tudtam felállni. Lassu léptekkel közeledett felém a fiú, arcán mosoly kerekedett.

     - Még ezen is tudsz nevetni?

     - Őszintén? - mosolyodtam el - Lehet, hogy nem. - és eltünt a mosoly az arcomról. Felültem és aztán vért köhögtem. Nagyon fájt a hátam és a tüdöm.

     - Érzed a fájdalmat? Érzed a halálod keserű érzését?

     - Nem éppen. Érzek valami biozsergő érzést de nem többet.

     - Túlságosan beképzelt vagy! Mért nem tudsz sírni? Mért mutatod olyan oldaladat ami talán nem is te vagy?

     - Mert így könnyebb. Mert.....mert..... - az arcomon könnycseppek csordultak végig. Egy síkolyt hallotam és egy pufanás, aztán a mentőautok hangját. A fülemhez kaptam, nem akartam hallani, nem akkartam hallani azta szót...

     - Kíra! - került elő Ken - Mi a baj?

     - Nem akarom többet hallani! Nem! Nem! - ordítottam.

     - Mit mondtál neki?

     - Én semmit.

     - Nyugodj meg! Itt vagyok! - és átölelt.

        - Nahát, úgy látszik még is csak tudsz sírni. 

     Hirtelen a könnycseppek abba maradtak. A szemem égett és vér piros színűen izzott. Dühh és a szomorúság nőt bennem és úgy éreztem elvesztem a fejem.

     - Még sem vagy olyan mint ahogy mutatod. Te csak egy beképzelt félős nyuszi vagy aki nem mer kibujni az odujából.

     Felálltam. A földet nézte és nem néztem a fiúra. Elnevettem magam.

     - Ó, igazad van, bár - emeltem föl fejem - abban nincs igazad, hogy nem merek kijönni az odumból. - a testemet vörös fény boritottabe. A nyakláncom kinyilott és amikor a fiú nyakát megfogtam és egy fának vágtam.

     - Na, most ki van abban a helyzetben, hogy sírjon?

     - Hagyd békén!

     A hang felé fordultam. Egy fa mellett egy ismerős alak rajzolodott ki. Az a szőke hajú lány volt kezében a kaszájával.

     - Mit keresel itt Eiki?

     - Sajnálom. Úgy gondoltam meg tudnám ölni, de azt hiszem tévedtem.

     - Úgy látom most már te is komolyan veszel minket.

     - Akkor az a fiú a te fukud? - kérdezte Ken.

     - Úgy bizony, a főfukum. És te bizonyára Kírának vagy a főfukuja.

     A nyakláncom fényesebben kezdett elvilágitani. Az egésztestem égett a fájdalomtól. A hajam más színű lett és a ruhám is megváltozott. A lány szeme kikerekedett, a Eiki nevű fiúnak és Ichinek is aki épp most probált felállni.

    - Te meg...? Ez....?

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.